Jaj de nehezen keltem fel ma! Viszont gyönyörűen kivasaltam az ingem! Elképesztő milyen új területeken kezdek el mozogni. Már rájöttem mi kell hozzá. Egy király vasaló. Lehetőleg minél nagyobb felületű gőzölő résszel. Sima ügy! Úgy ment, mint a karika csapás. Nem is értem Gabi miért mondja, hogy utálja. Na majd hazamegyek oszt jól kitanítom. Most mondanám, hogy majdan mögéje állok, de lehet, hogy gyerekek is olvassák és nem szeretnék belemenni egy 18 karikás történetbe. Vagy végül lehetne olyat írni, hogy a blog olvasása 16 éven aluliak számára csak nagykorú felügyelete mellett ajánlott. Vagy a blog olvasása 6 éven aluliak számára nagykorú használata mellett ajánlott. Továbbá a blog olvasása idegenek számára nem csak, hogy nem ajánlott, de kifejezette Tilos! :-)
Na de haladjunk. Szóval betántorogtam valahogy és nekiestünk a munkának. Itt olyan kedves emberek vannak. Képzeljétek a lépcsőházban simán leszólít egy kislány, aki már állapotos pocakos volt, mint utóbb kiderült HR-es, hogy még nem látott eddig és bemutatkozott. Mondtam neki, hogy nagyon kedves, de ez csak egy projekt és sajna haza fogok menni. De akkor is ez jól esett. Hát a szürke kockában ilyen tutira nem fordul elő. Nem vagyunk mi gorombák, de azért ez a nyitottság nem jellemző.
Majd kicsit később megjelent egy fickó és hozott egy szelet sütit. Mondom neki, hogy bocsi már de ezt miért kapom? Azért mert szülinapot ünnepelnek. Gondoltam már oda megyek már átadni jókívánságaimat és jól nevelt gyerek lévén megköszönném. Kiderült, hogy a megjegyezhetetlen nevű új cimbim szülinapja van. Kis tárgyaló és benne csupa kedves emberek. Modták is nekem, hogy először at hitték, hogy az egyik régi finn kollégájuk jött vissza, annyira hasonlítok rá. Na most mondanám, hogy bele bújok a bőrébe és átveszem a jó kis zsíros állását, de mi lesz akkor amikor el kell kezdeni finnül kelepelni. Így ezt az ötletet gyorsan elvetettem. Viszont rájöttem, hogy pályát tévesztettem és egyúttal megértettem miért imádom a James Bond filmeket.
Lipcsében Maria olasznak nézett. A boltban ahol az ingeimet vettem az eladó orosznak. Hazafelé a repülőgépen iráninak. A taxisofőr angolnak. Ma pedig finn-nek. (ez most helyesen hány db n betű) Szóval nekem titkos ügynöknek kellett volna mennem. Ennyi visszajelzés nem lehet véletlen.
Na ez után jött egy kis fekete leves. A munkavállalói vízumomat egy angol fickón keresztül intéztem. Nem kevés pénzbe került. Megjött a számla 1670$. El is utaltuk, viszont a nemzetközi utalások esetén mindkét fél fizet banki költséget. Na már most ő 25$-árt fizetett érte, amire közölte, hogy fizessem ki neki, mert ő 1670$-árt kért. Gondolhatjátok, hogy kiosztottam rendesen a csávót, ami után ő befenyegetett, hogy csak próbáljak meg mégegyszer Dubaiba jönni, majd meglátom, hogy nem fogom tudni elintézni a munkavállalói vízumomat, mert ő be fog feketíteni a helyi szervezetnél. Ha nem Dubaiba vagyok felhívom és megkérdezem tőle, hogy van-e még valami terve élete hátralévő részére, mert az most kezdődött el.
Aztán megint megszállt a szent lélek mint, ahogy Markost a kabaréban és írtam neki egy majdhogynem bocsánat kérő levelet. Illetve egy másik angol barátom el fogja neki utalni a 25$-árt. Hogy hogyan könyveli le a kis buzija azt nem tudom.
Szóval rájöttem, hogy ha nincsenek ilyen kis buzik az ember életében, akkor nem is tudnánk értékelni azokat akik pedig a szöges ellentettjük. Isten sem tudná felmérni hatalmasságát és teljességét, ha nem lennénk mi emberek .
Kicsit később egy jópofa csirke saláta után már nevettem az egészen. Jól a kezébe nyomtam a karmát. Itt van öcsém cipeld Te én meg élvezem tovább az itt lét gyönyöreit.
Mert ahogy Buddha mondá vala:
„A saját magunk iránt érzett könyörület képessé tesz bennünket arra,
hogy a neheztelést megbocsátássá változtassuk,
a gyűlöletet barátsággá és a félelmet minden lény iránti tiszteletté.”
Adjon Isten mindenkinek jó éjszakát!
