Eletem legegyszerubb dontese volt. Volt egy osszeg amit kertem es azt mondtam ha megadja beleugrok, illetve hat beleugrunk, mert ugye nem vagyok egyedul. Megadta! 

Ezzel be is fejezodhetne a tortenet es mehetnek haza, de azert inkabb meg irok par sort. Tudjatok az 5 evvel idosebb magamnak. :-)

Szoval mikor konnyu meghozni egy dontest? Akkor amikor valahogy belulrol jon, nem? Amikor szignifikans kulonbseg van. Meg amikor az ember nem kezd el tokolni. Valojaban ez egy olyan dontes volt, amit kicsit korbe jartam de azert annyira nem, hogy lebeszelhessem magam rola. Mert, hogy kerem szepen voltak idoszakok, amikor siman le tudtam volna beszelni magam rola.

Mi szolt ellene, hogy menjek?

• csalad, baratok, kollegak (egy kibaszott jo fej fonok: Saci remelem olvasod)
• kenyelmes bejaratott elet
• biztos allas Magyarorszag legnagyobb IT szolgaltatojanal: T-Systems
• szakmailag erdekes es ertekes munka, talalkozasi lehetoseg a legfrisebb technologiai ujdonsagokkal
• csodalatos lakhely Tatan
• ceges auto es parkolo a melygarazsban (sohasem gondoltam volna, hogy ilyet fogok ertekelni)
• es mondjuk utolso helyen de nem utolso sorban a bejaratott motorozasi lehetoseg

De mindezek mellett azt ereztem belul, hogy menj. Vagj bele! Erre vartal hello! Hat nem emlekszel a vagyaidra, amiket gyermekkent ereztel? Megjegyeznem, hogy gyermekkent nagyon kozel vagyunk a leszuletes elotti allapotunkhoz, igy szerintem erdemes figyelni az ott erzett dolgokra. Es a belso hang valaszolt es ezert nagyon konnyu volt meghozni a dontest.

• Egy kereskedo kollega egyszer azt mondta, hogy: A termek mely ismerete erosen akadalyozza az eladasat. Igy nem akartam melyen ismerni otthoni aggyal az itteni nehezsegeket. :-)
• Az idogazdalkodas trener meg azt mondta, hogy: Ha nem faj, nem is valtoztattal! :-)
  Bevallom voltak dolgok, amik fajtak, meg meg most is fajnak. De nem az elviselhetetlen fajdalom kategoria es nem is az allando nyomaszto. Inkabb olyan belenyilalasok, amiket 30 felett egyre tobbet erez az ember es amiket korabban el sem tudott kepzelni.

Igazabol hihetetlen gyorsan zajlott minden. Egyik pillanatban itt a masikban ott, aztan megint itt, de mar ujra uton. Olyan volt, mint amikor a viziparkban lecsuszol a csuzdan. Elvezed, de kozben azert bevagod a fejed, kozben nem tudod, hogy hol vagy es kozben meg is remiszt kicsit.

Mivel mar az elso ket mondat utan le kellett volna zarni a mondandot most abba is hagyom, de legkozelebb leirom, hogy milyen volt az elso het es, hogyan fogadtak a kollegak.