Hol is kezdjem, hol is kezdjem. Igazából elképesztő minden. Kicsit olyan mint a Ladánybene száma: "Doktor kérlek ne vedd észre, hogy nekem az álmom mindenem, neked az ébrenlét."
Megérkeztem Osloba és már rutinnal meg némi előkészülettel, szépen megkerestem a vasutat, ami bevitt a városba. Szuper kis vonat, mindössze 30-40 perc é kitette a National Theatre állomáson, ami 3 percre van a szállásomtól. Bejelentkeztem és mint a gyerekek, amikor megérkeznek a Balcsira. Még ki sincs pakolva de ők már a vízbe mennének fürödni. Szóval irány ki. Csodás napsütéses idő, mármint Oslo-hoz képest. Először a királyi palotát látogattam meg, majd a híres szobor parkot. Végül egy csoda vacsorával zártam a napot. Homárt ettem és ahhoz képest, hogy ez volt az első józan parasszti eszemmel és a felkínált kínzó szerszámmal kivarázsoltam páncéljából és ollójából a finom falatokat.
Majd irány haza és alvás, hiszen már vártam az első találkozást a bentiekkel.
